Melanoma – bővebben

A melanoma egy olyan betegségnek a neve, amiről nagyon kevesen tudják, hogy egyáltalán létezik, pedig ez az egyetlen rosszindulatú daganat, amelynek korai felfedezésére jó esély van, hiszen legtöbbször a bőrön alakul ki, és így észrevehető.

 

A melanoma leggyakrabban a bőrben lévő pigmentsejtekből alakul ki: ilyen sejtek vannak az ép bőrben és az anyajegyekben is. Pontosan nem tudni, hogy milyen hatásra (káros UV sugárzás, genetikai eltérések, hajlam), de egy sejt meghibásodik, korlátlanul és megállíthatatlanul osztódni kezd: elindul a melanoma növekedése.

 

A fenti jelenet a bőr felső (hám) részében zajlik, ahol nincsenek erek. Így hiába alakul ki a daganat, a legrosszabb következmény, az áttétek szóródása nem tud elindulni, hiszen az áttéteket adó sejtek fizikailag nem tudnak távolabb kerülni. Így lehet, hogy ha a melanomát hamarabb vesszük észre, mint az a hám alsó részét átlépve a bőr mélyebb rétegeibe jut, akkor egy egyszerű műtéttel, a melanoma eltávolításával a páciens teljesen gyógyítható. Ez az in situ melanoma stádium, amikor még a melanoma csak a hámban van. Ez a diagnózis óriási öröm és szerencse.

 

Amikor a melanoma a mélybe terjed, ahol már nyirok- és vérerek is vannak, megnő az áttétek kialakulásának esélye. Az áttét olyan daganatsejtek csoportja, mely a kiindulási daganatról leszakadva, az erek útján távolabb kerül más szervekbe (májba, tüdőbe, agyba, csontokba, stb.) és ott megtelepedve nőni kezdenek, tönkretéve az adott szerv(ek) működését.

 

A melanoma mélységi növekedését két számmal fejezzük ki a gyakorlatban: ezek a Clark és Breslow értékek. Clark I és V között nevezett meg mélységi szinteket. Az I-es a fent említett in situ stádium a hámban, míg a többi a bőr egyre mélyebb rétegeit jelöli.

 

A Breslow értéket mm-ben fejezzük ki: a hám egy pontjától a melanoma legmélyebb sejtjéig terjedő távolságot értjük rajta. Minél kisebb ez a szám, annál jobb a helyzet.
A melanoma tehát kiindulhat az ép bőrről és anyajegyek talaján is (valamint szemből, végbélből, de ezek nagyon ritkák). Legtöbbször sötéten, változatosan, szabálytalanul pigmentált, de van, hogy bőrszínű, apró és szabályos (amikor igazán korai).

 

Egy biztos, hogy folyamatosan változik, növekszik. A kérdés csak az, hogy ezt a változást mikor tudjuk észlelni.

 

Sokan kérdezik, hogy ’milyen a melanoma?’, amire azt válaszolhatnám, hogy ’milyen a virág?’. Sokféle, ezerszínű, változatos. Ez a melanomára is igaz: bármit tud utánozni. Ezért alapszabályként azt mondhatom, hogy ha valami változik, nő, új a bőrön vagy egy anyajegyen, akkor azt maximum két-három hétig szabad figyelgetni, bízva benne, hogy majd magától eltűnik, azonban a negyedik héten sürgősen hozzáértő segítséget kell keresni.

 

További probléma a melanomával kapcsolatban, hogy egy laikus személy – tehát, aki nem foglalkozik nap mint nap melanomával -, amire egyáltalán tudatába kerül, észreveszi a bőrén lévő változásokat, már késő lehet. Ezért nagy a szűrések jelentősége, vagyis az, amikor valaki úgy jön el megvizsgáltatni magát, hogy semmilyen panasza, gyanúja nincs.

 

A szűrések során felfedezett melanomák éppen ezért legtöbbször korai stádiumban vannak és gyógyíthatók. Persze nem találunk mindenkin melanomát vagy más rosszindulatú daganatot (szerencsére), de mégsem haszontalan a vizsgálat elvégzése, hiszen a részletes leletből, rizikóelemzésből mindenki megtudhatja, hogy Ő személyesen a jövőre nézve veszélyben van-e, melyek a rendszeres megfigyelésre javasolt anyajegyei, hogyan figyelje ezeket, stb.

 

A melanomával kapcsolatban sok a félreértés, tévhit. Például a melanoma és a bőrrák nem ugyanaz. Ezen kívül talán az egyik legveszélyesebb dolog, amivel találkozhatunk, ha valaki azt gondolja, hogy ’jobb, ha nem nyúlunk hozzá, nem bolygatjuk meg’. Aki itt tart az olvasásban, az már világosan látja, hogy a melanoma eltávolításakor minden perc számít és a fenti hiedelemnek semmilyen racionális alapja nincsen.

 

Vajon mindenki egyformán veszélyeztetett? Meghatározhatók bizonyos tényezők, melyek fennállása növeli a melanoma kialakulásának kockázatát.

 

Ezek:

  • szőke, vörös haj
  • világos kék, zöld szemek
  • fehér bőr, mely könnyen leég és nem, vagy nehezen barnul
  • sok anyajegy
  • minél több szabálytalan anyajegy
  • a múltban elszenvedett szolárium és napégések
  • vérrokonságban már előfordult melanoma

és akinek már volt melanomája, annak szintén nagyobb az esélye, hogy legyen még egy.
Sajnos, senki nem védett a melanoma ellen, de tény, hogy a páciensek többsége a fenti tulajdonságok hordozói közül kerülnek ki.

Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk a melanoma rizikó csökkentése érdekében.

 

Ezeket az alábbi pontokban szedhetjük össze:

    • gyermekek szigorú fényvédelme (a szülők felelőssége, tévhitek)
    • napégések elkerülése (elsősorban a tűző nap kerülésével, ruházattal és legutolsó sorban fényvédő krémekkel)
    • rendszeres önvizsgálat (van-e változó anyajegyem?)
    • rendszeres szűrővizsgálatok (egyéni rizikótól függő gyakorisággal)

 

 

Mi a teendő, ha felmerül a melanoma gyanúja?

Amennyiben ez a gyanú egy nem hozzáértő személyben fogalmazódik meg, akkor minél hamarabb mutassa meg bőrdaganatokban jártas bőrgyógyász szakorvosnak. Amennyiben egy ilyen szakember veti fel a melanoma klinikai diagnózisát, a következő és sürgős teendő a sebészeti eltávolítás a megfelelő biztonsági zóna alkalmazásával. Természetesen nem közömbös, hogy ki végzi ezt a beavatkozást, de talán van egy ennél még fontosabb dolog: ki végzi az eltávolított melanoma szövettani vizsgálatát. Ugyanis ez a pathológus szakorvos adja ki az írásos leletet, melyen minden további döntés és teendő alapszik. Ezért nagyon nem mindegy, hogy mennyire megbízható a szövettani lelet.

Természetesen még nagyon sokat lehetne írni a melanomáról, további információért, aktualitásokért látogasson el blogunkra.

 

 


Bejelentkezem most